Bühl és Baden-Baden

Folytatom a németországi üzleti út munka utáni részének leírását, a Bühl környékén eltöltött egy hét eseményeivel.

Burg Vindeck

Szombaton, miután a Hohenzollern látogatás után megérkeztem a Bühl-i szállásra, az éttermet zárva találtam. Farkaséhes voltam, így elindultam egy, a GPS által közelinek jelölt étterembe, amelynek a neve Panorama Restaurant. Egy közeli hegycsúcshoz vitt Moha bá’, ahol egy várrom, mellette pedig egy étterem fogadott. Burg Vindeck volt a vár neve, és a bejáratnál egy vastag betűvel írt szót szúrtam ki az étterem hirdetőtábláján: Michelin! Ide be kell menni!
Sajnos aznap esküvő miatt zárva tartottak, de kedden visszamentem, és mégiscsak megkóstoltam a menüt. Nem sokkal fizettem többet, mint egy környékbeli átlagos étteremben, de az eddig kóstolt német ételekhez képest mégis sokkal fűszeresebbet, ízletesebbet vacsoráztam aznap.

Burg Vindeck

Természetesen szőlőbirtok vette körül a várat és az éttermet

Az étterem az út felől

Spa

Hétfőn a Caracalla Spa-ban töltöttem el két órát, de erről nem készült fotóriport. Drága, kicsit puccos, de nagyon kellemes baden-badeni fürdőhely. Kicsit aggódtam, hogyan töltök el egyedül két órát egy fürdőben, de végül hamar elszaladt az idő, és nagyon jó esett a meleg víz a vasárnapi gyaloglás után. 15 EUR-t fizettem a két órás jegyért, plusz egy EUR-t a parkolásért a mélygarázsban. A hely este 10ig nyitva, így a munkanap után még kényelmesen bejutottam.

Altes Schloss

Baden-Baden szélén, egy hegytetőn található az Öreg Vár néven nevezett épület, félig-meddig rom. Mellette üzemel egy étterem, ahogy a környéken minden hegytetőn, ahol eddig jártam.
A vár romos ugyan, de nem életveszélyesen. Vannak lépcsők, korlátok, stabil szintek, bár tető nincs az épület fölött. A kilátás pedig valóban pazar a felső szintekről.

Szélhárfa, sötétedés után egész félelmetes hangot kelt

A vár a toronyból lenézve, a háttérben Baden-Baden

Baden-Baden annyira szép hely, hogy a nevét kétszer kell ejteni, legalábbis Obama elnök szerint

Bühl

Utolsó este, búcsúzóul, a kollégákkal még sétáltunk egyet a “belvárosban”. Azért az idézőjel, mert Bühl nem egy hatalmas város, inkább csak iparterület és lakóházak. Egy kis magot találtunk azért, szép épületekkel, éttermekkel, boltokkal.

Mesebeli! 🙂

Kis híján Geroldsauer Wasserfall

A délutáni séta után már későn indultunk el, kissé ránk sötétedett, így nem jutottunk el egészen a fent említett vízesésig. A parkolóból azért elindultunk, de mivel nem tudtam hogy pontosan mennyit kell gyalogolni, egy szép kis hídnál végül visszafordultunk. Majd legközelebb! 🙂