Garmin
A mai nap volt az, amikor kipróbáltam az új eTrex 20-ast. Egy kicsit több mint 10 km-es távot választottam, amelynek egy részén már jártam korábban is.
A készüléket már múlthéten átvettem, de elsőre élni kellett a 3 napos cseregaranciával. Ugyanis miután a készüléket összekötöttem a PC-vel, feltettem a gyári frissítéseket a hivatalos honlapról, és próbáltam a turistautak.hu térképkészletet is fölrakni, azzal szembesültem, hogy a PC-m soha többé nem látta a túra GPS-t. A házi informatikus is próbálta megszakérteni, neten is keresgéltünk megoldás után, de végül a csere maradt.
Pénteken elhoztam az új készüléket, és most óvatosabban, a kézikönyvet olvasgatva kezdtem hozzá a telepítéshez. Végül minden jól alakult, felment a térkép, terveztem pár rövid túrát, amit fel is töltöttem a kütyüre. Már csak az éles teszt maradt hátra. Ez így leírva két mondat, de valójában jó néhány órát eltöltöttem a gép előtt, mire az elvárt állapotba hoztam a cuccot.
Andókút
Tehát délelőtt irányba álltunk Andókút felé. Az útközben készített képek sajnos nem lettek túl látványosak, nagyon magasan és erősen tűzött a nap. Szerencsére az erdőben viszonylag árnyékos úton haladtunk, és a szintemelkedés sem volt jelentős, így a túra nem volt túlságosan megterhelő. Azért a végére elfáradtunk! 🙂
Nyurga még soha nem tett meg ekkora távot. Később, a jól megérdemelt ebédet a Molnár-csárdában költöttük el, ahol jólnevelt kutya módjára viselkedett. Azt hiszem ez kizárólag a fáradtságnak volt betudható. 🙂
Mindenesetre jó hír, hogy a Bükkből visszafelé ebben az étteremben megállhatunk, szívélyesen kiszolgáltak minket a kiskutyával együtt, legalábbis a teraszon.
Itthon aztán jött a kutya-suvickolás. Útba esettt ugyanis egy szép mező, amelyen áthaladva csak annyit észleltem, hogy a kiskutya összes lába az égnek mered. Ismét talált valami jó büdös dolgot, és belefetrengett. Hurrá! Azt hiszem őzikekaki volt, de a kutyasampon feloldotta. 🙂
A mérleg tehát 12,5 km séta, kb. 100 m szintemelkedéssel, kb. 3 óra alatt. Nem siettünk, és Andókúton el is töltöttünk egy kis időt. Nagyon szépen karban tartják a helyet! A padok és asztalok egészen újnak látszottak, nem volt szemetes vagy gazos a környék. Sok kirándulóval és bringással találkoztunk. És ha jól láttam, a tér közepén egy hölgy mobiltelefonált: tehát van térerő is! 🙂
![]() |
| kilátás Parasznya felé |
![]() |
| Ez a kis jószág pont a lábam mellől ugrott fel. Csak én sikítottam, Nyurga rá sem hederített. Azt hiszem az ő vadászösztöne a labda és a frizbi kergetésében kimerül. Szerencsére! Kirándulópartnernek nem is kívánhatnék jobbat! |
![]() |
| Az én állandó kirándulópartnerem 🙂 |
![]() |
| Ezen a helyen térerő található! 🙂 |
