Hétvégén ismét a Hegyre fel! egyesülettel voltunk túrázni. Túravezetővel, hátizsákkal, kiskutyával, ahogy kell! 🙂
Nyurga kapott egy pulcsit az útra, mert kicsit aggódtam hogy túl hideg lesz neki az éppenhogy fagypont fölötti időjárás. Kb. 10 km-t gyalogoltunk az erdőben, először hegyre fel, aztán hegyről le. Valószínűleg csak az én edzetlenségemet jellemzi, de 3 napig fájt a vádlim az emelkedőktől. 🙂 De minden megérte, végre sikerült eljutni Magos-kőre. Hónapok óta tervezgettem már hogy megnézem, de valahogy nem sikerült kiguglizni a pontos helyét, a térképen eddig rossz helyen kerestem.
Az útvonalunk ez volt: Ómassai buszvégállomás – Szentlélek – Látó-kövek – Örvény-kő – Magos-kő – Csókás – Pisztrángos
Az időjárás a hónapnak megfelelő volt, de szerencsére nem túl fagyos. Az árnyékosabb, mélyebb részeken, közel Ómassához, még találtunk pár ottfelejtett hófoltot, de följebb már csak egy kis sár emlékeztetett az egy héttel korábbi havazásra.
Amivel viszont egy kicsit meggyűlt a bajunk, az a rengeteg kidőlt-leszakadt fa, amit kerülgetnünk kellett. Egy héttel korábban ugyanis ónos eső esett, ami a Bükkben látszólag elég komoly károkat okozott. A jég ráült a faágakra, amelyek nem bírták el a plusz súlyt, leszakadtak. Szomorú látványt nyújtott néhol az erdő, de a természet bizonyára hamar kiheveri a kárt.
Úton Ómassáról Szentlélek felé |
Magos-kő |
kilátás Magos-kőről |
Csókás és a pisztrángos között |
Kilátás Örvény-kőről |
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: