Törkölyösi református temető
A Törkölyösi egy, a mai napig működő református temető Miskolcon, a Gyár szomszédságában. A környék manapság kissé lehangoló, sok az elhanyagolt telek és a hangos szó a környéken. A sírkert állapota az utóbbi időben pusztuló tendenciát mutat: sok a megrongált, ledöntött fejfa és síremlék. A bejáratot és a ravatalozót évekkel ezelőtt elkezdték felújítani, de a munka befejezetlen maradt. A főbejárat kevesebb, mint félkész állapotban van, állapota inkább romlott az utóbbi években. Az egyházközség láthatóan próbál tenni a sírkert nyugalma érdekében: ravatalozó bejáratát éjjel-nappal kamera figyeli.
Az én emlékeiben ez a sírkert Miskolc legszebb temetője. Hatalmas gesztenyefák között, a domboldalban megbúvó csöndes sziget. A halottak-napi temető-járat során a kapuból figyelve jól belátni az egész, imbolygó gyertyafénnyel megvilágított kertet.
Mostani látogatásom apropója egy új projekt: a temetői szimbólumok tanulmányozása.
A listámban az első szimbólum természetesen a kereszt. A kereszténységben Krisztus szenvedésének, magának Krisztusnak, és mint keresztény világ- és élet, Krisztus halál feletti győzelmének a szimbóluma, általában a keresztény vallások jelvénye.
A kert maga is jelkép, az igazakra váró mennyei boldogságnak a szimbolikus színtere.
A galamb ábrázolása a temetőkben elsősorban lélekszimbólum: az ártatlanság, a békesség, a szelídség és a tisztaság jelképe. A Biblia szerint áldozati állat, egyben Isten lelkének megjelenítése. A vízözön után Noé galambjai közül a második olajággal tér vissza a bárkára, mely az Istennel való megbékélés, a harmónia és a béke jele.
A könyv általában a bölcsesség és az isteni titkok szimbóluma. A Biblia – a keresztény felfogás szerint – a Könyvek Könyve. A keresztény ikonográfia szerint az Ószövetséget tekercs, az Újszövetséget pedig könyv jelképezi. A nyitott könyv feltárja titkát, a tartalom hozzáférhető mindazoknak, akik kutatják.
A virág a világmindenség illetve a világmindenség eredetének szimbóluma. A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. (forrás: http://varazslatfaktor.hu/viragszimbolika/)
A fehér szín a katolikus egyház számára az Úr, Szűz Mária és a nem vértanú szentek színe. Ez a szín szimbolizálja az isteni fényt, a tökéletességet, a tisztaságot és az ártatlanságot.
A keresztény misztikában Jézus földi életének két végpontját két kehely jelzi. Az első kehely Mária teste, a belémerítkező Szentlélekkel, Jézus fogantatásának jelképe. A második kehely, melybe a Megváltó, az Isten báránya vérét folyatja, a Grál. A két kehely a mise kelyhében válik eggyé, mely Krisztus testét és vérét: az ostyát és a bort tartalmazza. A reformáció egyik fő jelképe az úrvacsorát szimbolizáló kehely.
A pálmaág a keresztény művészetben a halál felett aratott győzelem jelképe. A pálmafa óvja, táplálja az Egyiptomba menekülő Szent Családot, Jézust jeruzsálemi bevonulásakor köszöntik ágaival. Európában, így nálunk is, a fűz helyettesíti. A Biblia szerint Máriának halála előtt egy angyal pálmaágat hoz a Paradicsomból, halálos ágyán viszont ő nyújt ugyanilyen ágat János evangélistának.
A borostyán évszázadok óta a szerelem és a hűség jelképe.
Az angyal szárnyas, emberi vonásokkal felruházott, légies, szellemi lény, közvetítő Isten és az ember között. A keresztény művészetben a kerubokat a kék vagy arany színük különbözteti meg a szeráfoktól. A kerubok az angyali kar legfelsőbb képviselői közé tartoznak, Isten közvetlen kísérői. Isten dicsőségét az égből a földre és a földről az égbe viszik. (forrás: http://lexikon.katolikus.hu/K/kerubok.html)
A mécses, lámpás vagy gyertya a szellem fényének, a bölcsességnek, illetve a kegyességnek a szimbóluma. Felhasználása Európában az isteni fényre utal. A sírra helyezett mécses a halhatatlan lélek jelenlétét hirdeti. Örökmécses jelzi a katolikus templomokban az Úr jelenlétét, szellemi fényét, is.
A koszorú az éghez való tartozás, az istennek szenteltség jelképe. János jelenéseiben a győzelmi koszorú az örök élettel azonos.
A vörös rózsa női szimbólum. Jelentése szerelem, szenvedély és szenvedés.
Krisztus ábrázolása Kr.u. 787-től, a II. Niceai zsinattól fogva megengedett a kersztény kultúrkörben. A vallásos ember istenszeretete fölismeri a láthatókban a láthatatlant, a tárgyi világ a természetfölöttire, elsősorban Jézus Krisztusra, az ő szenvedéseire és az Istenanyára emlékezteti. (forrás: http://lexikon.katolikus.hu/K/Krisztus-szimb%C3%B3lumok.html)
*Forrás: Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: