Bércről völgybe

Miskolctól Észak-felé, sugárirányban, patakokkal és völgyekkel határolt dombok húzódnak. A Bábonyi-bérc és a Bodótető közötti völgyet jártam be néhány napja. Emlékeztem még sok évvel ezelőttről, hogy itt hétvégi házak álltak. Kíváncsi voltam a XXI. század mit hagyott meg a régi hobbitelkekből.

Látkép – egyik dombról a másikra



Látkép kunyhóval



Gémeskút. Vízvételi lehetőség 2018-ban, a völgyben.



Kezdetben kihaltnak tűnt a táj, de van még itt élet ma is



Régi kapu a vadvirágok mögött



A nyitott kapuk nem a vendégszeretetről, hanem az elhagyatottságról árulkodnak.



A gondozott porták azok, amelyeket lakat őriz.



És a zárakat is védeni kell. Őket az időjárás viszontagságaitól.



Elhagyatott hintaágy várja a hétvégi látogatóit.



Virágos gyümölcsös.



Egy gondosan előkészített szalonnasütő.



Az esővíz drága kincs ott, ahol nincs csatornázás.



ELADÓ. Akad néhány.



Egy, a máig megművelt kertek közül…



…és egy másik.



A telkek jelentős részét kutyák védik…



…határozott fellépéssel a betolakodók ellen…



…segítségük is akad…



…több forrásból.



mindez ennyire közel egy 150 ezres népességű városhoz

Címkék: , , , , , ,
Tovább a blogra »