be-te-kint blog

Felsőhámor egy 19. században létrejött település, amely közigazgatásilag Miskolc városához tartozik. A Bükk lábánál, a Szinva völgyében helyezkedik el, Lillafüred és Alsóhámor között. A “hámor” kifejezés a német “Hammer”, kalapács szóból eredeztethető, és az 1800-as években a környéken beindult vasérckitermelésre és -feldolgozásra a utal. A helyi kohászat emlékét őrzi a faluban található Kohászati Múzeum is. A környék az… Tovább »

Az erdőből egy levelethozott a posta reggel,egy száraz tölgyfalevelet,néhány sor zöld szöveggel. Az állt rajta, hogy eljött az ősz,a nyáridőnek vége,most már a néma télre váraz erdő és vidéke. Hárs László: Levél az erdőből (részlet)   A Bükk már nem lesz szebb attól, amilyennek mostanában látom. Bizonyára az összes többi magyarországi, sőt, mérsékelt égövi erdőről… Tovább »

Az egy évvel ezelőtti túránkhoz képest történt némi változás. Egy hatalmas fa teljesen lerombolta a forrás építményét. Nagyon szomorú látványt nyújtanak a romok, remélem az erdészetnek lesz pénze a helyreállításra. Az odafelé vezető úton többször összefutottunk lovasokkal, kettesével bukkantak elő a fák takarásából. Az egyik ilyen találkozó egészen ijesztőre sikerült, ugyanis az egyik lovas a… Tovább »

A hét végére beütött a hideg idő. A kiskutyát meg kellett járatni, ezért vasárnap útirányba álltunk a Lázbérci-víztározó felé. Először itt parkoltam le az autót, és elindultunk a víz irányába. Ám a kerítésen elutasító jel fogadott: kutyát bevinni tilos. Szegény kis diszkriminált Nyurga! Vissza az autóba, át a másik parkolóhoz, ide. A street view képen… Tovább »

Rejteki tanösvény Azért jó 3 GPS berendezéssel túrázni, mert mindhárom más eredményre jut a megtett út hosszát illetően. Tehát a Rejteki-tanösvényen jártunk, és 8, 10, vagy 12 km-t kirándultunk. Saccperkábé. A természet még ébredezik, távolról szürkének és kiesnek tűnhet, de közelről tele van virágokkal. A felirat nélküli virágfotókhoz szívesen fogadom a tippeket! 🙂 Hóvirág  … Tovább »

A hétköznapi túrázásnál nincs szívmelengetőbb dolog. A március eleji napsütés kicsalogatott a természetbe. Ráadásul Nyurga már egy jó ideje nem volt rendesen megmozgatva, ami meg is látszott a magaviseletén. Most bepótoltunk mindent! A póráz levétele utáni első másodpercben már 10 méterre távolodott tőlem, amit még további negyed óra eszeveszett futkározás követett. Aztán a 16. perctől… Tovább »

Aki Miskolcra jött néhány évvel ezelőtt, talán egy szürke, poros várost talált. Szerencsére a városunk szépül, fejlődik, és egyre több élményt kínál az idelátogatóknak. A statisztikák szerint városunkban évről-évre nő a turizmus jelentősége. Ha én a helyedben lennék, kedves turista, akkor ezért jönnék ide, Hozzánk! 1. nap – Történelem Miskolc történelméről többek között a wikipedia… Tovább »

Idén Karácsony környékén attól volt “hangos” a sajtó, hogy jön a HÓ! Nagybetűvel. Én már alig vártam! Két ünnep között nem kell reggel sietni sehová, ahonnan elkéshetek autótakarítás miatt, hadd jöjjön! Amikor elkezdődtek az első havas fotófeltöltések a facebook-os fotós csoportba, már előre örültem, és tervezgettem a képeket. Ehhez képest Miskolcon egy leheletnyi szitáláson kívül… Tovább »

Kondó egy kis falu, Borsod megyében, a Bükk tőszomszédságában, valahol félúton Miskolc és Kazincbarcika között. Sajnos a wikipedia (egyelőre) nem szolgál sok információval, és a község honlapján sem találtam elég adatot a településről. A sétám során két említésre méltó dolgot találtam. Egyrészt egy síremléket, a falu temploma fölötti temetőben. A síremlék talán nem is elég… Tovább »

Hétvégén ismét a Hegyre fel! egyesülettel voltunk túrázni. Túravezetővel, hátizsákkal, kiskutyával, ahogy kell! 🙂 Nyurga kapott egy pulcsit az útra, mert kicsit aggódtam hogy túl hideg lesz neki az éppenhogy fagypont fölötti időjárás. Kb. 10 km-t gyalogoltunk az erdőben, először hegyre fel, aztán hegyről le. Valószínűleg csak az én edzetlenségemet jellemzi, de 3 napig fájt… Tovább »