be-te-kint blog

Vasgyár

Nagy álmom bejutni a régi vasgyár területére. Kicsi gyerekkorom óta úgy tudom, hogy nagypapám a három egyforma hűtőtorony környékén dolgozott. Már sok éve nincs velünk, de ha arra nézek, mindig  ő jut eszembe. Így lesz egy családi anekdotából és egy ipari létesítményből szép emlék!
Ma délután a borús időjárás pont olyan hangulatot árasztott, amit egy vasgyári fotózáshoz hangulatosnak találtam. Bejutni továbbra sem sikerült, de a Lidl mögötti részen besétálva sikerült kicsit közelebb kerülnöm a témához. A sok törmelék, szemét, a kutyaugatás és a tiltó táblák kicsit elbizonytalanítottak, de nem adom fel! Egyszer a sűrűjében is fotózok majd!

 

 
CF_DSC_4150
48.097790, 20.743858

CF_DSC_4156 CF_DSC_4142

 

CF_DSC_4181
 

 

 

CF_DSC_4188

a hűtőtornyok messziről is jól láthatóak

 

Egy hét Miskolcon

Aki Miskolcra jött néhány évvel ezelőtt, talán egy szürke, poros várost talált. Szerencsére a városunk szépül, fejlődik, és egyre több élményt kínál az idelátogatóknak. A statisztikák szerint városunkban évről-évre nő a turizmus jelentősége.
Ha én a helyedben lennék, kedves turista, akkor ezért jönnék ide, Hozzánk!

1. nap – Történelem

Miskolc történelméről többek között a wikipedia szócikkében olvashatunk. Ez az oldal egy átlagos turista számára bőséges információkkal szolgál a városról és lakóinak életéről. Ha a kíváncsiság mégis részletesebb tájékoztatóért kiált, Dobrossy István könyveit ajánlanám a kedves olvasó figyelmébe.
Én magam 5 főbb történelmi látnivalót ajánlanék, amely különböző korokból adnak betekintést a város életébe.
A 12. században már vár állhatott a mai Diósgyőri vár helyén. Látogatása kellemes emlék lehet a történelem iránt érdeklődőknek, és a gyermekkel utazóknak. A vár 2014-ben nagyobb felújításon esett át, több közösségi helységet alakítottak ki a régi romok helyén, és ezekben rendszeres programokat szerveznek. A honlapjukon mindenképpen érdemes tájékozódni az aktualitásokról, utazás előtt.
Őskohó
1813 az Ómassai őskohó építésének éve. Az épület a kisvasút útvonala mentén fekszik, amelyet korábban a hegységből kitermelt faanyag szállítására használtak. Napjainkban gyermekvasútként üzemel. Az őskohó busszal vagy személyautóval is megközelíthető. Az épület fontos ipartörténeti műemlék, a szomszédságában a Massa Múzeumot és skanzent találunk. Miskolc életének fontos állomása volt, amikor elődeink a Bükk kincseit kitermelve acélgyártásba fogtak. Ennek legrégebbi bizonyítéka az Őskohó.
Újabb, XX. századi bizonyítéka pedig a Vasgyár. A biztos, megbízható munkahelyet Miskolcon hosszú évtizedekig az Acélmű jelentette. A miskolciak nagy részének van olyan családtagja, aki a vasgyár területén működő kisebb-nagyobb vállalatokban, azok elődjében vagy utódjában dolgozott/dolgozik. Az “Acélváros” mindennapjait jelentősen befolyásolta az itt folyó ipari tevékenység. Jelenleg legegyszerűbben a Factory Arena látogatásával lehet bejutni az acélmű területére. De időnként a vasgyar.hu is rendez bejárást a régi épületek közé.
1913-ban épült a Kazinczy utcai zsinagóga, amely jelenleg Miskolc egyetlen, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen működő, a régió legnagyobb zsinagógája. Sajnos már évek óta pusztul az állapota, de időnként röppennek föl hírek a felújítás terveiről. Rossz állapota miatt belseje csak ritka alkalmakkor látogatható. Ezekről a ritka alkalmakról információt a miskolci hitközség oldalán találni.
Az 1963-ban épült Avasi kilátó és az eredetileg 1557-ben épült Avasi Harangtorony Miskolc két jelképes épülete. Egymástól mindössze néhány száz méterre állnak, a köztük levő távot az Avasi temetőben és a pincesoron sétálva tehetjük meg. A műemlék temetőben járva elhaladunk többek között a Latabár család kriptája mellett. A pincesoron pedig, ha szerencsénk van, találunk alkalmat valamilyen nedű vásárlására, különösen a Borangolás idején. A kilátóból remek panoráma nyílik Miskolcra, a Bükktől a Sajóig.

2. nap – Bükk

A Palota-Szálló esti fényei

Miskolc egyik fő vonzereje a Bükk-hegység közelsége. A természet iránt rajongók találnak kemény hegyi ösvényeket, de kellemes sétára való gyalogutakat is.
3 eltérő nehézségű célpontot is ajánlanék a természetben eltöltött napra.

A legkönnyedebb program, például kisgyermekkel utazóknak, a kisvonatozás. Az utazással, és a Lillafüredi állomáson eltöltött idővel együtt egy egész napra szóló élményt szerezhetünk. A Dorottya úti megállóhoz eljuthatunk tömegközlekedéssel, például a város vadonatúj villamosainak egyikével. A Lillafüredi végállomáson érdemes leszállni, eltölteni egy kis időt a látnivalókkal, és a büfésoron vagy a környező éttermek egyikében ebédelni.
A végállomásról indulva, ha csak egy könnyű sétára vágyunk, válasszuk a függőkertet és a vízesést, vagy a Hámori-tó melletti sétányon induljunk útnak.
A függőkert aljában találjuk az Anna-barlangot, a büfésortól picit följebb pedig a Szent István-barlangot. Előbbi mésztufa, utóbbi cseppkőbarlang, mindkettő látogatásra érdemes. Ha múzeumozni támad kedvünk, akkor Hermann Ottó régi házát vagy a Kohászati múzeumot is ejtsük útba!
Bükki gombák

Átlagosan könnyű programként írnám le a Forrás-völgyi kirándulást. Kedvtől, időjárástól és vérmérséklettől függően a túra nyújtható 3 km-estől 10 km-nél is hosszabbra. A Flóra-forrás előtt álljunk meg a Büdöspest és a Kecskelyuk barlangnál. Előbbi egy elég meredek domb tetején található, utóbbi közvetlenül a turistaút mellett. Az elemlámpát és bátorságunkat ne felejtsük otthon! Az elemlámpa a sötétség áttöréséhez, a bátorság a fejünk fölött nyüzsgő denevérraj elviseléséhez szükséges.

Aki nehezebb túrára vágyik, válassza a Bükk 900 méternél magasabb csúcsainak megtámadását. Ezt akár igazolólap kitöltésével is teljesítheti a kalandvágyó turista, a Tiszaújvárosi SC Természetjáró Szakosztályának szervezésében. De önállóan is nekivághatunk, egy jó térképpel és kellemes társasággal, mint például ebben a blogban.
Őszi programként a hozzáértőknek remek kikapcsolódást nyújthat egy gombagyűjtő túra a hegyekben. Gombavizsgálót a Búza-téren találunk. Fő az óvatosság!

3. nap – Kultúra

A Miskolci Nemzeti Színház a jelenlegi Magyarország területén épült első kőszínház. Az épületet  eredetileg 1847 és 1857 között emelték. Korábban a mai Sötétkapu mellett állt egy kocsiszín, ahol színielőadásokat tartottak. A színházhoz kapcsolódó ismertebb nevek Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza és a Latabár-család. A színház legújabb büszkesége a Miskolci Balett, amely 2013-ban alakult.
A Miskolci Galéria összefogja a miskolci és környéki művészeket, kiállításokat és szakmai rendezvényeket szervez. A nagyközönség számára a Feledy-, Petró- és Rákóczi-ház, valamint a Színháztörténeti és Színészmúzeum áll nyitva.
A Herman Ottó Múzeum nevében Miskolc legnagyobb polihisztorának állít emléket. Miskolc legjelentősebb múzeuma 5 helyszínen mutatja be gyűjteményét. Legújabb és (szerintem) legizgalmasabb programja a Pannon-tenger Múzeum, amely interaktív és szórakoztató formában mutat be földtörténeti és természetrajzi emlékeket. Gyerekekkel is bátran látogatható, garantáltan nem fognak unatkozni!
A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület a jelen népművészeivel együttműködve ápolja hagyományainkat. A Diósgyőri Kézműves Alkotóházban rendszeresen rendeznek vásárokat, bemutatókat, de más, országos rendezvényeken is megfordulnak.
Ha a város látnivalóinak megtekintése után valamilyen relikviára vágyunk, látogassuk meg a Miskolc Boltot a belvárosban. A bolt árukészlete kizárólag a városban, vagy környékén élő kézművesektől vagy termelőktől származik. Vásárlás után a helység hátsó részében található Miskolc Café-ban pihenhetünk. Levezetésként pedig sétáljunk végig a történelmi belvároson, és nézzük meg Miskolc legjellegzetesebb épületeit.

4. nap – Sport

Attila elfáradt a tekerésben (Lillafüredi függőkert)
A Hámori Szikla- és Jégmászó Egyesület honlapján találni bőséges információt a Hámori mászóparkról és a többi mászásra alkalmas bükki helyszínről. Sajnos a mászás nem az én sportom, de a természetjárás igen. Az út a Bükk felé a mászófal mellett vezet, ezért többször volt alkalmam megbizonyosodni róla, mennyire közkedvelt a hámori fal. Kellemes időben, hétvégenként, mindig látni mászókat, akik alkalmanként akár családdal együtt érkeznek. A fal tőszomszédságában gyermekhinta, és uzsonnázóhely  került kialakításra.
A természet szerelmesei szervezett Bükki túrákon is részt vehetnek különböző egyesületek szervezésében. Mi néhányszor a Hegyre fel! turistaegyesülettel kirándultunk, de a Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesülete vagy a B-A-Z Megyei Természetjáró Szövetség is szervez túrákat. Természetesen saját szervezésben is elindulhatunk, amihez ajánlom a turistautak.hu térképadatbázisát.
A bringások egyrészt használhatják a város kiépített kerékpárútjait, másrészt a Bükk-hegységben található kerékpárutakat. Ezek egy része aszfaltozott, más része csupán agyagos, vagy murvás út. Ezekről az utakról a holkerekparozzak.hu oldalon találunk részletes leírást.
A Bükki Nemzeti Park szervez overallos barlangtúrákat az érdeklődőknek. Akik komolyabban érdeklődik a barlangászat iránt, azok bizalommal fordulhatnak a Marcel Lubens Barlangkutató Egyesülethez.
Ha már sportról van szó, természetesen nem hagyhatom ki a felsorolásból Miskolc büszkeségét, a Diósgyőri Torna Klubot (DVTK). A diósgyőr-szurkolók elkötelezettsége kedvenc football-csapatuk iránt országszerte híres!

5. nap – Kaland

Kutyafuttatás
Budapesten már több helyen fut az a magyar találmány, amelynek híre már az országhatárokon kívülre is eljutott. A flow-élményt nyújtó szabadulós játékok közül egyelőre egy, az ElmeHáza próbálható ki Miskolcon. Két pálya várja a kalandra-éhes játékosokat.
A kalandpark-imádók két helyre is ellátogathatnak. Miskolc-Tapolcán a Barlangfürdő szomszédságában a KalandtúraPark, a bobpálya, és a csónakázó-tó várja a látogatókat! Valamint a Kemény Dénes uszoda szomszédságában is található egy kalandpark, s az út másik oldalán a kutyával érkezők futtathatják kedvenceiket a Hejő patak partján.
A geocaching.hu oldalán találunk leírásokat a Bükkben és Miskolc környékén elhelyezett geoládákról.
A Factory Arena-t már említettem a Vasgyár kapcsán. Ebben a létesítményben Skate-parkot és mászófalat talál a kalandvágyó, de paintballozni és betérhetünk, vagy  kipróbálható a lézerharc.

6. nap – Pancsolás

A Miskolc-Tapolca Barlangfürdő egész Európában egyedülálló látványosság. Egy tavas barlangról van szó, amelynek kialakítása lehetővé teszi a fürdőzést egész évben. A barlang vize kellemes hőmérsékletű, de találunk forró gyógyvizes és kültéri medencéket is a pár évvel ezelőtt felújításon átesett fürdőben. Nyáron gyerekmedencék is várják a családdal érkező látogatókat.
A Várfürdő jelenleg, 2015-ben, felújítás alatt áll. A Diósgyőri Vár tőszomszédságában található fürdő területén éppen az új lovagi tornák tere kialakításának munkálatai folynak. Remélhetőleg az építkezés befejezése után a közönség újra használhatja majd az úszómedencéket. Azonban arra mindenképpen számítani kell, hogy a medencék inkább úszásra, mintsem pancsolásra valók. A hőmérsékletük híresen alacsony, az azokat tápláló forrásvíz ugyanis 22 fokos. Kánikulában üdítő felfrissülést jelent, és a nagy tömegek is elkerülik ezt a családias hangulatú, kellemes strandot.
A Selyemréti Strandfürdő 2014-ben nyitotta meg kapuit nagyobb felújítás után. Több medencével, kellemes hőfokú termálvízzel és csúszdákkal várja a látogatókat. Gyerekekkel kifejezetten érdemes ide ellátogatni, hiszen a víz kellemesen meleg, az egyik medence fölé árnyékolókat szereltek, a csúszdák szórakoztatóak, és van kifejezetten gyerekek számára megálmodott, sekély, meleg-vizű medence is.
A 2015-ös év nagy igérete az évekig zárva tartó Tapolcai Strand helyén épülő új strandkomplexum. A miskolciak régi vágya volt, hogy újranyissák a kedvenc gyerekkori emlékeikben szereplő strandot. A megnyitót 2014 őszére tervezték, de az átadás még várat magára.

7. nap – Esőnap

Bármelyik nyaraláson előfordulhat, hogy ilyen-olyan indokok miatt beltéri elfoglaltságot kell találnunk. Miskolcon erre a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:
A Jégcsarnokban a műkorcsolya iránt érdeklődőket, és a városi jégkorongcsapat szurkolóit szívesen fogadják.
Városunkban két jelentősebb mozi működik. A jelenlegi legnagyobb multiplex mozi a CinemaCity, amelyet a Miskolc Plázában találunk.
A Művészetek Házában szintén találunk mozitermet, de itt koncerteket, kiállításokat is szerveznek.

Mikor érdemes idelátogatni?

Évről-évre nő a városban és környékén, ilyen-olyan témákban tartott fesztiválok száma. A teljesség igénye nélkül, a legnagyobbak a Kocsonya Farsang és az Operafesztivál. A Miskolci Egyetemi Napok (MEN) szintén sok látogatót vonz, leginkább a felsőoktatási intézmények hallgatói közül.

Ha a programok közben megéheztél, kedves olvasó, térj be ezekre a helyekre:
Zip’s Brewhouse
Palacsintaház
Rossita Pizzeria
Fald fel Amerikát!
Rockabillychicken
Bitang Joe Burger Bár
Pizza Terasz
Lillafüredi Pisztrángtelep
Végállomás Étterem (kutyabarát!)

Havas fotózás

Idén Karácsony környékén attól volt “hangos” a sajtó, hogy jön a HÓ! Nagybetűvel. Én már alig vártam! Két ünnep között nem kell reggel sietni sehová, ahonnan elkéshetek autótakarítás miatt, hadd jöjjön! Amikor elkezdődtek az első havas fotófeltöltések a facebook-os fotós csoportba, már előre örültem, és tervezgettem a képeket. Ehhez képest Miskolcon egy leheletnyi szitáláson kívül az égvilágon semmi nem esett.
Cserébe a csalódásért, a Szilveszter utáni hétfő munkanap volt ugyan, de egy nappal megtoldottam a téli szünetet. Nyurga nem bírja túl jól a hideget, és a havat, így egyedül indultam ki a Bükkbe. Ragyogó napsütés, száraz út, és csillogó hótakaró fogadott mindenhol. Lillafüreden a Hámori-tavat fotóztam, az Őskohó mellett a bánya területére sétáltam be, Bánkúton pedig a sípályán felsétálva kerestem meg a NATO-lokátort.
a Szilveszteri party maradványa a befagyott Hámori-tavon

Egy kanyarral az Őskohó előtt

Kilátás a sípálya tetejéről a Tátra irányába

a bánkúti NATO-lokátor

A Felső-Borovnyák csúcsot jelző tábla a lokátorállomás mellett

nem lehet betelni a látvánnyal

Kondó

Kondó egy kis falu, Borsod megyében, a Bükk tőszomszédságában, valahol félúton Miskolc és Kazincbarcika között. Sajnos a wikipedia (egyelőre) nem szolgál sok információval, és a község honlapján sem találtam elég adatot a településről.
A sétám során két említésre méltó dolgot találtam.
Egyrészt egy síremléket, a falu temploma fölötti temetőben. A síremlék talán nem is elég kifejező az épületre. Sajnos az épületet körbejárva semmilyen információt nem találtam arról, hogy kihez tartozik vagy tartozott. Pedig egy ilyen épületet építtetni annak idején bizonyára nem sok embernek volt módja. A templom alatt egy emléktábla említi Várady Józsefet, a korábbi református lelkészt, aki a falu krónikáját megírta. Remélem hogy valamikor a kezembe akad ez a krónika, és sikerül megfejtenem ennek a szép régi épületnek a titkát.*
Ezen kívül, a temető fölött sétálva, régi szőlőbirtokot, és gyönyörű kilátást találtam. Egyszer még visszajövök ide egy nagyobb túrára, ha nem lesz ekkora sár.
a síremlék az óvoda irányából fotózva

kilátás a temető fölötti dombtetőről

a kilátás Sajószentpéter irányába

az erős szél meghajlította a magasra nőtt füvet

borház a dombtetőn
* Sikerült rátalálnom a fent említett krónikára a település honlapján! 🙂
Tiszáninnen református templomai (Várady József, 1996)
“A Bolváry-család klasszicista stílusban (kb. 1840-ben) épített kriptája, semmit sem tudunk arról ki tervezte, de bizonyára jeles klasszicista tervező volt. Azt sem tudjuk hány halottat helyeztek el benne, mert a száz év halottainak névjegyzéke szerint három halott biztos, hogy ide került, a negyedikről csak feltételezések vannak. Van bent egy alján törött márványtába a következő felirattal: “Brodszky Gézáné Losonci Szabó Sári, Dr. Lavotta Józsefné Bolváry Zahn Margit, Dr. Szlávy Tiborné Lavotta Margit.” Hogy ezek ide lettek-e temetve, vagy nem, nem tudjuk de azt igen, hogy a kommunizmus kezdetén, amikor a kripta közelében lévő tanbányában tanoncokat is tanítottak, közülük egyszer többen is behatoltak a kritába és feldúlták a kripta föld alatti üregében levő koporsókat. Ennek következtében egyikük – állítólag – mérgezést kapott, melybe belehalt.”

Decemberi Hegyre Fel!

Hétvégén ismét a Hegyre fel! egyesülettel voltunk túrázni. Túravezetővel, hátizsákkal, kiskutyával, ahogy kell! 🙂
Nyurga kapott egy pulcsit az útra, mert kicsit aggódtam hogy túl hideg lesz neki az éppenhogy fagypont fölötti időjárás. Kb. 10 km-t gyalogoltunk az erdőben, először hegyre fel, aztán hegyről le. Valószínűleg csak az én edzetlenségemet jellemzi, de 3 napig fájt a vádlim az emelkedőktől. 🙂 De minden megérte, végre sikerült eljutni Magos-kőre. Hónapok óta tervezgettem már hogy megnézem, de valahogy nem sikerült kiguglizni a pontos helyét, a térképen eddig rossz helyen kerestem.
Az időjárás a hónapnak megfelelő volt, de szerencsére nem túl fagyos. Az árnyékosabb, mélyebb részeken, közel Ómassához, még találtunk pár ottfelejtett hófoltot, de följebb már csak egy kis sár emlékeztetett az egy héttel korábbi havazásra.
Amivel viszont egy kicsit meggyűlt a bajunk, az a rengeteg kidőlt-leszakadt fa, amit kerülgetnünk kellett. Egy héttel korábban ugyanis ónos eső esett, ami a Bükkben látszólag elég komoly károkat okozott. A jég ráült a faágakra, amelyek nem bírták el a plusz súlyt, leszakadtak. Szomorú látványt nyújtott néhol az erdő, de a természet bizonyára hamar kiheveri a kárt.
Úton Ómassáról Szentlélek felé

Magos-kő

kilátás Magos-kőről

Csókás és a pisztrángos között

Kilátás Örvény-kőről

Cérna-gyufa-fotók

Nem lehet kimenni. Hideg van, meg sár, meg sötét, meg jég, meg zúzmara, meg le van fagyva a Bükk, meg leszakadnak a fák, meg Nyurga fázik, meg unatkozom.
Fotóztam elefántot. A polcban. Nem a porcelánboltban.

Muter, te vagy az?

Lángfestés
gipszelefánt a sötétben

Tűzokádó gipszelefánt

Örvény-kő

Maradék szabadság felhasználása élvezetesen: séta Nyurgával a Bükkben, hétfőn. 🙂
Hétköznap jobbára senkivel nem találkozni, mindenki dolgozik, ilyenkor valami üdítő varázsa van egy-egy szabadtéri programnak. Örvény-kő rövid sétával megközelíthető Szentlélek felől, de számítani kell egy kevés emelkedőre.
A Látó-kövek útba estek, felmásztunk hát. Rossz volt nézni, ahogy a kutya ugrabugrált a kiálló sziklákon, nemistudomhány méter magasan. A kilátás szép volt, de elég párás-ködös-füstös. Nyáron persze egész más a táj innen nézve.

A tegnapi időjárással ellentétben ma láttunk napsütést és kék eget is. Ritka öröm ez Novemberben, nagyon meg is becsültem!

Az Örvény-kő kilátópontján egy Jókai emlékművet találtunk, és hasonlóan ködös kilátást, mint a Látókövekről. Valamikor nyáron visszajövünk még ide!

A visszaúton meghallottam egy fakopáncs hangját. Talán fehérhátú, de madárfelismerésben nem vagyok szakértő. A környék kiszáradt fáit kopogtatta két példány is egymástól pár tíz méterre, talán egy pár lehettek. Most milyen jó lett volna egy rendes objektív! Főleg, hogy most olvasom a wikipedia-n, hogy Magyarországon ritkán fordul elő ez a faj!

Fakopáncs munkában
Végül egy kép, ami megmagyarázza, miért kell túrapartnerünkre élénk színű ruházatot húzni kiránduláshoz. Jó, hát nem kötelező a piros kötött pulcsi, de az mindenképpen hasznos, ha az eltávolodott kutyát könnyű kiszúrni az aljnövényzetből. 99%-ig megbízom a behívhatóságában, de találkozhatunk még olyan eseménnyel, ami feléleszti a vadászösztönét. A piros pulcsival adtam magamnak még néhány másodpercnyi esélyt, látni, ahogy az agaram elrohan egy távoli célpont irányába, és visszahívni onnan.

A mai túránk útvonala:

Kecskeláb-rét

A Kecskeláb-rét Jávorkúttól mindössze 3 km távolságra található. Néhány tíz méter  a szintemelkedés, nagyrészt aszfaltúton haladhatunk, az útba eső fedett pihenőnél süthetünk szalonnát is, ha épp nincs tűzgyújtási tilalom. Azoknak, akik csak ismerkednek a Bükk túraútvonalaival, kisgyermekes családoknak, rövid sétára vágyóknak, ideális útvonal. A Jávorkúti parkoló mellett fa játszóteret találunk, bár a játékok már eléggé leharcolt állapotban vannak. De ki tudja, a múkuskerékből hiányzó lécek még plusz izgalmat is okozhatnak egy-egy lurkónak. A Jávorkúti túristaház étterme jó melegedőhelyként szolgál hűvös időben is.
A nyári-őszi-tavaszi kirándulásokkal ellentétben ilyenkor a saját magunk keltette zajokon kívül teljes a csend a Bükkben. Ez akár még ijesztő is lehet, főleg ha a sötétedés kezdetekor, délután 3-4 óra magasságában még kinn tartózkodunk. Túra közben az állatvilág gerinces tagjai közül egy hatalmas rétisassal találkoztunk. Azt hiszem. Sajnos túl gyors, és túl távol volt a fotózáshoz és a korrekt beazonosításhoz.
Kihalt volt ugyan az erdő, de túrázókkal a felhős idő ellenére is találkoztunk. A nap hősei a szememben a bringások voltak, akik a jelölt szakaszon kerekeztek. Jávorkútról több kerékpárútvonal is indul, egy részük aszfaltborítású, így akár trekkinggel is bejárható. Bár, ezt csak a gyalogos szemszögéből tudom elmondani, vagyis leírni. Egyelőre. 🙂
Ilyenkor tél kezdetén az erdészek munkájának nyomával is találkozni, hatalmas farakások képében.

Nyurga egy farakás tetején pózol, pulcsiban

A lenti térképkivágás a turistautak.hu térképkészletével készült, Garmin eTrex 20 túraGPS-szel rögzítettem.
Jávorkút – Kecskeláb-rét
Kecskeláb-rét
Kecskeláb-rét

Demény, a kötsög

Demény és Gazdi dedikálást tartottak Miskolcon. Az esemény azt hozta, amit a blogban és a Facebook-os bejegyzésekben ígértek: Demény elugatta a tanait, Judit pedig lejegyezte azokat. Ezúttal mindössze két órában.
“Demény nem csupán az első kortárs magyar íróvizsla, de egyben a deményista filozófia megalkotója, véleményvezér, gazditréner és békászó bajnok, de töpörtyű-minőségellenőrként is rövid idő alatt komoly elismertségre tett szert. Ráadásul celEB.”
http://welovebudapest.com/
A Magyartanár – Előad és fegyelmez, egyszerre
Tollbamondás
türelmesen várakozó deményisták
Tiszteletem a Vezérnek!

Schossberger-kastély

A turai Schlossberger-kastélyt a térképen szúrtam ki egyszer, véletlenül. Már többször tervben volt a látogatás, és végre ezen a szép novemberi szombaton útra keltünk.
A wikipedia-n előtte elolvastam a tudnivalókat a kastélyról, és miután hazajöttünk, még kipótoltam a hiányos ismereteimet. Több oldal is foglalkozik az épülettel, ugyanis több projekt hátterének is választották ezt a helyet. Például a Holdhercegnő c. filmből több jelenetet is a pálmaházban forgattak. Ezekről a jelentekről fotókat például csirek blogján találtam. De a kastély hivatalos honlapján is rengeteg információt találni a helyszínről, és még több fotót a kastély hasznosításáról filmekben, divatfotózások és kiállítások helyszíneként.
A kastély jelenlegi állapota sajnos romos. Fűtés nincs az épületben, a hideg telek egyre jobban rombolhatják a jelenlegi állapotot. A helyszínen is észrevehető, de a honlapon talált hivatalos információk alapján is tudható, hogy bizonyos részek már átestek felújításon, és a kastély további részeinek renoválása is tervbe van véve.
A 950 Ft-os belépődíj a kapunál fizetendő, a parkolás ingyenes. A kastély nagy része nyitva áll a látogatók előtt, mindössze néhány szoba van lezárva. A földszinti részen fotókat és történelmi áttekintést, az előcsarnokban pedig egy makettet találunk az épületről. Az első emeletre gyönyörű fehér lépcsősor vezet. Ez a lépcsősor, és a pálmaház ismerhető fel a Holdhercegnő című filmben is.
 

 
A kastély külseje mesés, nem is tudnék mit írni róla, a képek magukért beszélnek.

 
A kastély környezetébe padokat és asztalokat telepítettek, és a régi kert maradványaival is találkozhatunk. Egy nagyobb rész azonban el van kerítve, nem látogatható.
 

 
Az ebédet a Hatvanhoz közeli Fenyőharaszti Kastélyszálló éttermében fogyasztottuk el. Külön köszönet érte, hogy bár hivatalosan nem kutyabarát hely, az étteremben mégis kiszolgáltak minket!
 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!